Rúnák

A rúna szó germán és gót gyökerekből fejlődött ki, jelentése titok vagy rejtély. Egy időben verset is jelentett, de kevés bizonyíték van a rúnák irodalmi használatára a korai időkből. Bármi is az eredeti jelentése, a rúna szimbólumainak kialakulását elősegítette, hogy az egyenes vonalú jeleket könnyen tudták fába vagy kőbe faragni még az egyszerű kézművesek is. A rúnák eredetét és célját több ellentmondás övezi. Annyi bizonyos, hogy ősi észak-európai törzsektől származnak, és eredetileg ábécéként vagy mágikus képnyelvként használták őket. Különböző fejlődéseken mentek keresztül Észak-Európa-szerte a rúna ábécék, egyes helyeken hozzáadtak további jeleket, végül a legelterjedtebb rúna ábécék 28-32 elemből álltak. 

A jövendölésre használt legnépszerűbb rúna a germán futhork rúna. Nevét első hat eleme kezdőbetűinek összeolvasásából kapta f-u-th-a-r-k. Három nyolcelemú készletből áll, ezek neve aettir, így összesen 24 rúna alkotja. Minden aettir egy germán istenségről kapta a nevét. Freya, a szerelem, kéj, háború és halál istennője uralja az elsőt. A második aettir Hagalról, az istenek és istennők őréről kapta a nevét. A hamradik aettir névadója pedig Tyr, a jog, az igazság, az ég és háború istene. Minden rúna hordozza névadó istenének tulajdonságait.

Egy ősi germán legenda a germán főistennek vagy harcos királynak Odinnak tulajdonítja ezeknek a nagyszerű jelképeknek a kialakulását. Azt tartják, a világfán, Yggdrasilon lógott kilenc nappalon és éjen át, hogy a rúnák tudását megszerezze. Minden elemnek kettős jelentése van: egy külső, materiális és egy belső, spirituális....